2020. július 1-től több pontban változik a TB törvény és a járulékfizetés.

2020. július 1-től bevezetésre kerül a járulék minimum, amely a minimálbérhez igazodik. A munkaviszonyban álló személy - új Tbj. 6. § (1) bek. a) – társadalombiztosítási járulékfizetési alapja legalább havonta a minimálbér 30 százaléka (ez az összeg 2020-ban havi 48.300 forint).

Figyelni kell viszont arra, hogy ha a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben, gyermekápolási táppénzben részesül, vagy egyéb esetben szünetel a biztosítása, akkor ezen időszakok nem számítanak bele a járulékfizetési határ kiszámításába. Továbbá nem vehető figyelembe azon naptári napok száma sem, amikor még a biztosítási jogviszony nem állt fenn (hónap közben történő belépés vagy kilépés esetén),ilyen esetekben a járulékfizetési alsó határ kiszámítását nem havi viszonylatban kell vizsgálni, hanem naptári naponként a járulékalap harmincad részével.Nem kell alkalmazni a járulékfizetési alsó határt, ha a foglalkoztatott:
- ápolási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, részesül;
- a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, továbbá a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetében.

Július 1-jétől több ponton változnak a szociális hozzájárulási adóra (szocho) vonatkozó rendelkezések.

1. A szociális hozzájárulási adó mértékének és alapjának módosítása
   A legfontosabb változás, hogy július 1-jétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra mérséklődik a szocho mértéke. A csökkentett kulcsot a 2020 júliusára vonatkozóan bevallott jövedelmekre kell először alkalmazni.
   
   
2. Változás a munkaviszony kapcsán fizetendő szochónál
   A 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) a munkaviszonyban is bevezeti az úgynevezett minimális alap szerinti fizetési kötelezettséget. Azaz azok, akik nem nyugdíjasként az új Tbj. szerinti munkaviszonyban folytatnak keresőtevékenységet, azoknak a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka – havi bruttó 48 300 forint – után meg kell fizetniük. Kedvezőtlenül érinti ez azokat, akik szakképzettséget nem igénylő munkakörben heti 12 óránál kevesebbet dolgoznak, mint például azokat, akik takarítói munkakörben heti 5 órában, bruttó 22 ezer forintért dolgoznak.
   A minimális járulékalapot arányosítani kell, ha
   – a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, vagy szünetel a biztosítás, illetve
   – az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
   A minimális alap a munkáltatók által fizetendő szochóra is vonatkozik július 1-jétől.
   A minimál alapra vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni akkor, ha a munkaviszonyban álló személy
   – gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül,
   – a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.
   
   
3. Változás a saját jogú nyugdíjasok keresőtevékenysége kapcsán fizetendő szochóban
   Jelenleg, ha a saját jogú nyugdíjas biztosítási jogviszonyban dolgozik – például havi bruttó 200 ezer forint ellenében, megbízási jogviszonyban tevékenykedik –, akkor esetében a kifizető szochofizetésre kötelezett.
   Július 1-jétől azonban a saját jogú nyugdíjasok bármilyen biztosítási jogviszonyban is dolgoznak, nem lesznek biztosítottak, és esetükben szochót sem kell fizetni.
   Nem keletkezik a 2018. évi LII. törvény 1. paragrafusának (1)–(3) bekezdései szerint szochofizetési kötelezettsége
   – a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak;
   – a társas vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra tekintettel;
   – a kifizetőnek az új Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre tekintettel.
   Megjegyzés: az új Tbj. alapján kiegészítő tevékenységet folytató személy az, aki biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.