A minimálbér, cafeteria és a munka törvénykönyve fontosabb változásai

MINIMÁLBÉR
 
2015. január 1-jétől a 347/2014. (XII.29.) kormányrendelet szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése esetén havibérként 105 000 forint, hetibérként 24 160 forint, napibérként 4830 forint, órabérként pedig 604 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazásakor 122 000 forint, hetibér alkalmazásakor 28 080 forint, napibér alkalmazásakor 5620 forint, órabér alkalmazásakor pedig 702 forint.

CAFETERIA
 
Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel 2015-től módosul több, a munkabéren kívül adható juttatásokat terhelő közterhek megfizetésére vonatkozó rendelkezés, az alapvető szabályok azonban változatlanok maradtak.
• Változatlan az Szja tv. szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások köre (Szja tv. 71. §). A következő „klasszikus” béren kívüli juttatások tartoznak ide:
- üdültetés a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében levő üdülőben a minimálbér összegét meg nem haladó értékben;
- a természetben biztosított munkahelyi étkeztetés havi 12 500 forintot meg nem haladó része;
- az Erzsébet-utalvány havi 8000 forintot meg nem haladó értékben;
- a Széchenyi Pihenő Kártyán adott juttatás:
= szálláshely alszámlán legfeljebb évi 225 ezer forint,
= vendéglátás alszámlán legfeljebb évi 150 ezer forint,
= szabadidő alszámlán legfeljebb évi 75 ezer forint;
- az iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékának mértékéig;
- a helyi utazási bérlet;
- az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége a minimálbér 2,5-szereséig;
- a munkáltató által havonta
= az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,
= az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,
= a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladóan fizetett munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulás.

• Változatlan a kifizetőt terhelő közteher megfizetése mellett adható, az Szja tv. 70. §-a szerint egyes meghatározott juttatásnak minősülő juttatások köre is.

Egyes meghatározott juttatásnak minősül (és ekként visel közterheket) a béren kívül is adható juttatási elemek közül:
- a munkáltató által minden munkavállaló számára azonos feltételekkel biztosított bármilyen juttatás (termék vagy szolgáltatás), vagy ha a munkáltató a saját – mindenki számára megismerhető – belső szabályzatában meghatározott feltételek mellett egyes munkavállalói csoportok számára ad ilyen juttatásokat [Szja tv. 70. § (1a) bekezdés];
- a legfeljebb évi három alkalommal adott csekély értékű ajándék (a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás) [Szja tv. 70. § (3) bekezdés a) pont].

A termék, szolgáltatás közvetlen biztosítása helyett lehetőség van utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz juttatására is, ha azon egyértelműen feltüntetésre kerül, hogy mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és az utalvány egyebekben nem visszaváltható.

• Változatlan a közterhek alapjának megállapítása: a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást (eho) a juttatás értékének 1,19-szerese után kell megfizetni.

• Változatlan a munkáltató által adómentesen adható juttatások köre is (Szja tv. 1. számú melléklet). E körben jellemzően a következő juttatásokat adják a munkáltatók:

- vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatás (lakás vásárlásához, építéséhez, építtetéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, bővítéséhez, vagy az ilyen célokat szolgáló hitelintézettől felvett hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez, a korábbi munkáltatótól felvett munkáltatói kölcsön visszafizetéséhez adható meghatározott feltételek fennállása esetén a teljes vételár, illetve építési költség 30 százalékának erejéig, de a támogatás nem haladhatja meg öt év alatt az 5 millió forintot);
- sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet összegkorlát nélkül;
- kulturális szolgáltatás igénybevételére (színház, múzeum, stb.) jogosító jegy, bérlet legfeljebb évi 50 ezer forint értékben.
 
 Változó rendelkezések

A 2015. január 1-jétől hatályos szabályozás két éves keretösszegről rendelkezik:
- a 200 forintot meg nem haladó éves keretösszegről, amely az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatásokkal (pl. Erzsébet-utalvány, iskolakezdési támogatás, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe utalt munkáltatói hozzájárulás) tölthető fel, ide nem értve a SZÉP Kártyára utalt munkáltatói támogatást, és
- a 450 ezer forintot meg nem haladó éves rekreációs keretösszegről, amely akár teljes egészében kitölthető a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatással is. Ez a keret ugyanakkor két részösszegből is állhat: a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás összegéből és „minden más” (klasszikus) béren kívüli juttatás összegéből (legfeljebb évi 200 ezer forintig).

A 2014-ben is alkalmazott mértékkel azonos, 35,7%-os közteher (a juttatás értékének 1,19-szerese után 16% szja és 14% eho) kizárólag az előzőekben említett keretösszegeket meg nem haladó juttatás esetén alkalmazható, figyelembe véve a béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokra az Szja tv. 71. §-ában meghatározott egyedi értékhatárokat is.

Abban az esetben, ha a magánszemély részére adott az éves keretösszeget (200 000 forint) meg nem haladó „minden más” béren kívüli juttatás és a SZÉP Kártyára adott, értékhatárt meg nem haladó juttatás együttesen meghaladja a rekreációs keretösszeget (450 000 forint), akkor a meghaladó rész már egyes meghatározott juttatásnak minősül. Az egyes meghatározott juttatásokat 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli, így a közteher a meghaladó rész értékének 1,19-szerese után 16% szja és 27% eho, vagyis az adóterhelés ebben az esetben már 51,17%.

A keretösszegek számításánál a munkavállaló juttatásaként kell számításba venni a rá tekintettel más magánszemélynek juttatott értéket is.

Az említett keretösszegek akkor érvényesek, ha a munkaviszony egész évben fennáll. Ha a munkaviszony csak az év egy részében áll fenn, mindkét keretösszeget a munkaviszony fennállásának napjaival kell arányosítani. Nem kell arányosítani a keretösszegeket, ha a munkaviszony a munkavállaló halála miatt szűnik meg év közben. [Szja tv. 70. § (4)-(4b) bekezdés]
 
Kedvezményes (35,7%-os) közteherrel adózhat tehát az a munkáltató által adott juttatás, amelynek értéke nem haladja meg a 450 ezer forintot és struktúrája megfelel az alábbi esetek valamelyikének:
 
-Az Szja tv. 71. §-a szerinti formák valamelyikében adott klasszikus juttatás (a SZÉP Kártyára adott munkáltatói támogatás kivételével)
Értéke megegyezik az éves keretösszeggel (200 ezer forint), az egyes juttatásokra megállapított egyedi keretösszegek figyelembevételével
Értéke 200 ezer forint alatt van, az egyes juttatásokra megállapított egyedi keretösszegek figyelembevételével
Nincs ilyen juttatás
 
-SZÉP Kártya formájában adott juttatás
Összesen 250 ezer forint az alszámlák között megosztva (figyelembe véve az egyes alszámlákra megállapított keretösszeget)
Összesen 250 ezer forint + a 200 ezer forintos keretből fel nem használt rész az alszámlák között megosztva (figyelembe véve az egyes alszámlákra megállapított keretösszeget)
Összesen 450 ezer forint az alszámlák között megosztva (figyelembe véve az egyes alszámlákra megállapított keretösszeget)
 
Az éves keretösszeg és a rekreációs keretösszeg számításánál az egyes juttatások értékének azt a részét kell figyelembe venni, amely nem haladja meg az adott juttatásra az Szja tv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott egyedi értékhatárt. Ha pl. a dolgozó Erzsébet utalványból az adott hónapra 10 ezer forint értékű juttatást kap, ebből csak 8 ezer Ft-ot kell a keretösszegben figyelembe venni, az egyedi keretet meghaladó értékrész már a juttatáskor egyes meghatározott juttatásnak minősül, ami után az 51,17%-os közterhet a juttatás hónapját követő hónap 12-éig kell bevallani és befizetni.

Változások a Munka törvénykönyvében
 
A munka törvénykönyve (Mt.) múlt év végéig hatályos szabályai szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles volt a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. A módosítás ezt azzal egészíti ki, hogy a munkáltatót ezentúl ez a kötelezettség a három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig terheli.

A törvény alkalmazásában három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló: aki, a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel
– családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy
– gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.

Szabadság a keresőképtelenség idejére 

A korábban hatályos szabályok szerint a 30 napot meghaladó keresőképtelenség tartamára nem járt szabadság, azaz a hosszabb tartamú keresőképtelenség arányosan csökkentette a munkavállaló szabadságát. A módosítás szerint ezentúl a keresőképtelenség teljes időtartama szabadságra jogosítja a dolgozót, függetlenül attól, hogy az meddig tart.

Vezető munkajogi védelme

A vezető ezentúl felmondási tilalom alatt áll a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap időtartam alatt.