Adózási választási lehetőségek - I. rész

Az év vége közeledtével érdemes átgondolni, hogy az aktuális adózási gyakorlaton szeretnénk-e esetleg változtatni. Rövid összefoglalást készítettem a választási lehetőségekkel kapcsolatban.
 
Csoportos társaságiadó-alanyiság
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. törvény) 2019-től ad lehetőséget az ún. csoportos társaságiadó-alanyiság létrehozására. A csoport létrehozatalával az adott csoporttagok jelentős társaságiadó-megtakarítást érhetnek el.
 
A csoportos adóalanyiság létrehozásának egyik legfőbb előnye, hogy a csoportos adóalanyra vonatkozó speciális veszteségelhatárolási szabályok alapján, a csoport működése alatt, bármely csoporttagnál keletkezett negatív adóalap csökkentheti a csoportos társaságiadó-alapot, akár már a keletkezés adóévében is, a Tao. törvényben foglalt korlátozásokkal. Ennek eredményeképpen a pozitív adóalappal rendelkező csoporttagokra jutó fizetendő társasági adó is csökkenthető.
 
A csoportos társaságiadó-alanyiság további előnye, hogy a csoporttagok egymás közötti ügyeleteikre nem kötelező alkalmazni a transzferár-korrekciós szabályokat, illetve nem kell azokra transzferár-nyilvántartást sem készíteni, így jelentős adminisztrációs költségmegtakarítás is elérhető.
 
A csoportos adóalanyiság végezetül kedvező lehet az egyes társaságiadó-kedvezmények kihasználása szempontjából is. Az adókedvezmények felhasználásakor a csoport egyetlen adózónak minősül, így elegendő, ha egy csoporttag meg tud felelni a kedvezményekhez kapcsolódó feltételrendszernek (például a fejlesztési adókedvezmény esetében).
 
Csoportos társaságiadó-alanyiságot olyan gazdasági társaságok hozhatnak létre, amelyek között közvetlen vagy közvetett módon legalább 75 százalékos arányú szavazati jogon alapuló, a Tao. törvény szerinti kapcsoltsági viszony áll fenn, a csoporttagok mérlegfordulónapja megegyezik, továbbá a beszámoló, könyviteli zárlat összeállítása minden csoporttagnál a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) vagy az IFRS-ek szerint történik.
 
A csoportos társaságiadó-alanyiság a csoporttagok csoportképviselő által előterjesztett közös kérelmére jön létre, a kérelem benyújtására nyitva álló határidő az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától huszadik napjáig tartó időszak, mely határidő jogvesztő. Naptári éves adózók esetén tehát a 2024. adóévtől létrejövő csoportos adóalanyiság megállapítása 2023. november 1-je és november 20-a között kérelmezhető. A csoportos társaságiadó-alanyiság létrehozását érdemes lehet megfontolni olyan vállalatcsoportoknak, amelyek egyik (vagy akár több) tagvállalata veszteségesen működik, illetve olyan esetben is, ha a vállalatcsoport tagjai jelentős számú és értékű tranzakciókat bonyolítanak le egymás között.
 

Áttérés a kisvállalati adózás alól a társasági adózásra
A kisvállalati adó (kiva) szerinti adóalanyiság esetében fontos tudni, hogy míg a kiva év közben bármikor választható, addig a kisvállalati adózás alól a társasági adózásra áttérni csak év végén, az adóév december 1-je és december 20-a között lehet az adózó kérelmére.
 
Fontos kiemelni, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (kivatörvény) alapján bizonyos esetekben a kivaalanyiság év közben, a törvény erejénél fogva is megszűnik, például a 6 milliárd forintos bevételi értékhatár vagy a 100 fős átlagos állományi létszámkorlát meghaladása esetén, illetve az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltozása esetén.
 
A kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem, amely megfizetése a szociális hozzájárulási adót és társasági adót váltja ki. Az adó alapja a személyi jellegű kifizetéseknek a tőke és osztalékműveletek egyenlegével növelt összege, módosítva néhány további tétellel, az adó mértéke pedig 10 százalék. A kisvállalati adózás jellemzően azon vállalkozások esetében előnyös, amelyek jelentős számú alkalmazottat foglalkoztatnak, továbbá amelyek növekedési szakaszban vannak és a nyereségüket a vállalkozás működése érdekében visszaforgatják.
 
Egy adott vállalat tevékenységének vagy költség- illetve bevételstruktúrájának megváltozása, vagy akár jövőbeli tervezett nagyobb tranzakciók esetében előfordulhat azonban, hogy a vállalat sajátosságait figyelembe véve a társasági adóalanyiság a kivaalanyisághoz képest kedvezőbb adózási formát kínál. Továbbá az adóév végével történő áttérés adminisztratív szempontból könnyebbséget jelenthet akkor is, amennyiben a következő évben az adott adózó – például a 6 milliárd forintos bevételi értékhatár átlépése miatt – év közben a törvény erejénél fogva veszítené el kivaalanyiságát.
 
A társasági adózásra való önkéntes áttérés a 2024. évre tehát 2023. december 1-je és december 20-a között kérelmezhető.
 
 
Áttérés TAO-ról KIVA adózásra
Bár KIVA adónemre év közben is át lehet térni, de annak jelentős adminisztrációs terhe miatt javasoljuk az év végi áttérést.
 
Ahogy fent is olvasható ez az egyszerűsített adózási forma főként azon adózóknak előnyös, akik jelentős számú alkalmazottat foglalkoztatnak.