Az áfatörvény főbb változásai 2015. január 1-től

Az uniós szabályoknak megfelelően módosul a nem adóalanyoknak nyújtott

• telekommunikációs szolgáltatások;
• a rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, valamint
• az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások

teljesítési helye. A teljesítési hely a fenti szolgáltatások esetén az adóalanyok letelepedettségének tagállama lesz, korábban a szolgáltató székhelye szerinti tagállam volt. Bizonyos esetekben ez azt jelentheti, hogy a magyar szolgáltatók alacsonyabb áfakulccsal nyújthatják szolgáltatásaikat más tagállambeli magánszemély ügyfeleiknek.


Áfamentes lesz a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfólió-kezelése, azonban egyes pénzügyi eszközökkel (pl. tagsági és hitelezési jogviszonyt megtestesítő értékpapírokkal) kapcsolatos portfólió-kezelés a jövőben áfaköteles szolgáltatásnak minősül majd.

2015-től kezdve előlegnek minősül a teljesítés előtt, ám nem pénzben vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott vagyoni előny is, aminek a csereügyleteknél lesz jelentősége.

Bizonyos acélipari termékek a fordított adózás szabálya alá kerülnek.

5%-os áfakulcs alá fog esni egyes nagy testű állatok (például juh, kecske, szarvasmarha) élő és feldolgozott formában történő értékesítése.

Az építési munkához kapcsolódó munkaerő-kölcsönzési, illetve személyzet rendelkezésre bocsátására irányuló szolgáltatások, valamint iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele a belföldi fordított adózás alá eső ügyletek közé fog tartozni abban az esetben is, ha nem építési hatósági engedélyköteles tevékenységhez tartoznak.

A belföldi összesítő jelentés értékhatára 2 millió forintról 1 millió forintra csökken, és az adóalany választása alapján a csökkentett értékhatár alatti ügyleteit is jelentheti az adóhatóság felé (összes ügyletét, értékre tekintet nélkül, de ez csak akkor lehetséges, ha minden tétel esetén rendelkezésre áll a partnerek adószáma). Ennek megfelelően az 1 millió forint áfaösszeget elérő kimenő számlákon a vevő adószámát is kötelezően fel kell majd tüntetni.

Az online pénztárgépek esetén az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató az állami adóhatóságot tájékoztatni köteles, amennyiben a pénztárgép üzemeltetőjének biztosított szolgáltatása szünetel, illetve megszűnik.