2014. március 15-én életbe lépett az új Ptk., melynek egyik előírása, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni. Erről a társaság legfőbb szerve határozatot hoz, s ezt a cég jogi képviselőjének be kell nyújtania a cégbírósághoz.
Amennyiben az új Ptk életbelépése óta nem kellett a létesítő okiratot módosítani, akkor
- a közkereseti társaság és betéti társaság esetén 2015. március 15-étől,
- a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság és az egyesülés esetén 2016. március 15-étől
köteles az új Ptk rendelkezéseit alkalmazni. Ha csak az Új Ptk-ra való átállás miatt történik meg a módosítás, akkor azt Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani. Egyéb cégadatot is érintő változás esetén van illeték és közzétételi díj!
A létesítő okiratot az új Ptk.-val összefüggésben nem kell módosítani, ha annak módosítása csak abból az okból volna szükséges, hogy
A létesítő okiratot az új Ptk.-val összefüggésben nem kell módosítani, ha annak módosítása csak abból az okból volna szükséges, hogy
- a létesítő okirat - általános hivatkozásként - a Gt. [Gazdasági társaságokról szóló törvény] rendelkezéseire utal vagy
- Kkt. és Bt esetében a létesítő okirat a társaság vezető tisztségviselőjét ügyvezetőként nevesítse.
A betéti társaságoknak és a közkereseti társaságoknak 2015. március 15. napjáig
- dönteniük kell arról, hogy az új Ptk szerint működnek tovább és
- a létesítő okiratokat az új törvény rendelkezéseivel összhangba kell, hogy hozzák.
Azokra a cégekre, amelyek a fentiekben részletezett kötelességeinek határidőn túl tesz eleget, szankció vár.
- A cégbíróság a bejelentési kötelezettség késedelme miatti 50 000 - 900 000 Ft közötti bírsággal sújtja. A bírság kiszabása kötelező, akár már egy napos késedelemnél is megállapítandó, csak a mérték meghatározásánál van a cégbíróságnak mérlegelési lehetősége.
- Ha a cég a módosítást nem hajtja végre, a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja. Ezt a cégbíróság mérlegelés nélkül megteheti, formája pedig a kényszertörlés. A kényszertörléssel megszűnt vállalkozás tulajdonosai és ügyvezetése a következőkben nem tudnak majd újabb vállalkozást alapítani, illetve vezető tisztséget vállalni!
Irodánk felkészült jogi háttér támogatásával működik, amelyet szívesen tudunk ajánlani.
