Az alábbi összefoglalásban ismételten a behajtási költségátalány szabályai kerülnek bemutatásra. Amennyiben a kötelezett (vevő) határidőben egyenlíti ki a számláit, akkor az alábbi szankciókkal nem kell számolnia.
A NAV honlapján 2015. december 28-án ismételten megjelent annak, a korábban már közzétett álláspontnak az aktualizált változata, mely többek között megerősíti, hogy a kötelezett oldalán mind a kötelezettséget, mind az elengedést könyvelni kell!
Amennyiben a társaság mégsem tesz eleget a könyvelési kötelezettségének és adóhatósági ellenőrzést kapnak, mulasztási bírsággal nézhetnek szembe.
A behajtási költségátalány jellemzői röviden
- a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 6:155. paragrafusának (2) bekezdése szerint a kötelezett fizetési késedelme esetén a késedelembe esés napjától külön fizetési felszólítás nélkül köteles a jogosultnak 40 eurónak (MNB deviza-középárfolyamon számítva) megfelelő összeget megfizetni;
- szerződésben érvényesen kizárni (arról előre lemondani) vagy csökkenteni nem lehet, de magasabb összegben a felek megállapodhatnak;
- a megfizetés alól egy esetben lehet kibújni: ha a fizetési késedelmét az igényérvényesítés során a kötelezett kimenti;
- a 40 euró független mind a tartozás összegétől, mind a késedelmes napok számától;
- késedelmenként kell megállapítani (részletfizetés esetén minden részlet után);
- független a késedelmi kamattól, azon felül is érvényesíthető.
Behajtási költségátalány elengedése
Az előző pontban leírtakkal összhangban a jogosult a behajtási költségátalány összegéről lemondani kizárólag a szerződéskötést (teljesítést) követően, a késedelembe esés napjától a beérkezés napjáig tud, úgynevezett „kifejezett nyilatkozattal”. Ez írásos, a konkrét késedelemre vonatkozó dokumentumot jelent.
Könyvelési események és adókövetkezmények a jogosulti oldalon
A jogosultnak a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalányt egyéb bevételként kell könyvelnie [számvitelről szóló törvény (Sztv. 77. § (2) b) pont]. Vagyis a jogosult csak akkor mutatja ki könyveiben, amikor az hozzá ténylegesen befolyik, addig azt követelésként nem kell kimutatni.
Fentiekből következően a társasági adóalapot a be nem folyt átalány nem érinti. Lemondás esetén értelemszerűen a jogosult oldalán nem keletkezik sem könyvelési tétel, sem társaságiadóalap-módosító tétel. (A könyvekben ki nem mutatott követelés elengedéséhez nem tartozik adóalap-korrekció.)
Könyvelési események és adókövetkezmények a kötelezetti oldalon
A kötelezett a fizetett, illetve mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő behajtási költségátalányt egyéb ráfordításként kell, hogy könyvelje a szállítóval szemben (Sztv. 81. § (2) b) pont). Vagyis könyveiben kötelezettségként mutatja ki a kötelezettség keletkezése (késedelembe esés) napján.
Lemondás esetén a kötelezett kivezeti a könyveiből az előírt kötelezettséget a rendkívüli bevételekkel szemben (Sztv. 86. § (3) h) pont). A lemondáshoz társaságiadóalap-módosító tétel nem tartozik, s annak illetékvonzata sincs. (Az illetékvonzat hiányáról a NAV 2015. 10. 07-én foglalt állást a honlapján.)
