Behajthatatlan követelés áfa tartalmának visszaigénylése

Nagyon sok kérdést kaptunk a fenti témával kapcsolatban, ezért összefoglaltam röviden a fontos tudnivalókat.
A behajthatatlan követelés áfa visszaigénylése nagyon alapos dokumentálást és jelentős mennyiségű feltételnek
történő megfelelést igényel.
 
Amennyiben a követelés felülvizsgálata során a törvény által előírt összes együttes feltétel teljesül, akkor
következő lépésként dokumentáltan (tértivevényes levél) tájékoztatni szükséges a kiállított számlánk befogadóját
arról, hogy a tőle követelt összeget behajthatatlan követelésként leírjuk.
A vevő a korábbi áfa levonását az értesítésünk alapján korrigálni köteles, azaz fizetendő adója keletkezik, amit
a NAV felé be kell vallania és meg kell fizetnie, valamint tájékoztatási kötelezettsége van a szállító nevére, adószámára
és a csökkenés összegére vonatkozóan.
A fentiek azért elég sok kérdést felvetnek, például ha megküldjük a tájékoztatást egy olyan cégnek, amely
gyakorlatilag fizetésképtelen (hiszen a behajthatatlan követelés meghatározásban ilyen cégek szerepelnek), akkor
azok hogyan fogják rendezni a korábban feléjük kibocsátott számlánk alapján visszaigényelt áfa összegét?
Vajon a NAV ellenőrzési gyakorlata hogyan alakul majd a fentiekkel kapcsolatban?  Visszaadja akkor is az áfa
összegét, ha a vevő nem hajtja végre az áfa korrekciót?
 
Ez utóbbi kérdésekre valószínűleg a gyakorlati tapasztalat alapján kapunk majd választ.
 
A szabályok röviden, részletes tájékozató a témával kapcsolatban a NAV oldalán elérhető:
https://nav.gov.hu/nav/ado/afa/Behajthatatlan_kovete20191223.html
 
Behajthatatlan követelés: termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett,
követelésként fennálló ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege,  
amelyet a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója ekként számol el nyilvántartásában
az alábbi okok valamelyike alapján:
a) a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált
fedezet azt csak részben fedezi,
b) a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok
adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte,
c) a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs
fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el,
d) a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor
vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.
 
Az adóalap utólagos csökkentése behajthatatlan követelés jogcímén lehetővé válik az
áfatörvény 77. § (7)-(10) bekezdései alapján
Együttes feltételek:
• Az értékesítő adóalany és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője független
felek.
 
• Termék beszerző, szolgáltatás igénybevevő előzetes írásbeli értesítése a csökkentésről
(kivéve, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője jogutód nélkül megszűnt).
 
• Az adóalany a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás benyújtásának időpontjában
nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt.
 
• A termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője a behajthatatlan követelésként történő
elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítés
időpontjában,
⁻ nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt,
⁻ nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással,
rendelkezők adatbázisában (a teljesítés időpontjában és az azt megelőző évben)
⁻ adószáma nincs törölve,
 
• a NAV nem adott tájékoztatást az adóalany részére az alapügylet teljesítésének
időpontjáig a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adókötelezettsége
teljesítésének megkerüléséről,
 
• az alapügylet ellenértéke megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt,
 
• az alapügylet ellenértéke más módon nem térült vagy térül meg.
 
Az adóalap utólagos csökkentése behajthatatlan követelés jogcímén
önellenőrzéssel történhet.
Az önellenőrzés bevallásával egyidejűleg nyilatkozatot kell benyújtani a NAV felé:
 
• behajthatatlan követelés elszámolásának oka, érintett számla sorszáma, az
adóalap-csökkentés összege
 
• a termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő neve, adószáma
 
• áfatörvény 77. § (7) bekezdés i) pontban foglalt feltétel teljesülése
(ellenérték más módon nem térült, térül meg).
 
Ha az adóalap behajthatatlan követelés jogcímén történő csökkentését
követően az ellenérték részben vagy egészben megtérül, → akkor
önellenőrzés útján kell a korrekciót elvégezni!
 
Vevő kötelezettsége – értesítés alapján a levont áfa korrekciója
(áfatörvény 153/D. §, 153/C. § Módtv.1. 29. §)
 
Hatálybalépés: 2020. január 1.
Átmeneti szabály van: 2020. január 1. előtti, de 2015. december 31. napját
követően teljesített ügyletekre is alkalmazható