Diákmunka utáni adózás

Véget ért az iskola, így egyre több diák vállal munkát a nyári szünidő alatt. Jellemzően iskolaszövetkezeten keresztül történik a nyári munkát vállaló diákok foglalkoztatása, azonban lehetőségük van munkaviszonyban dolgozni, ilyenkor azonban ugyanúgy adóznak, mint más munkavállalók.  

Továbbá dolgozhat még munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl.: megbízási szerződéssel), vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében (ilyen a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunka, valamint az alkalmi munka).

A diákmunka vállaláskor a tanulónak adóazonosító jelre van szüksége, ha nincs neki, vagy elveszett, akkor a 21T34-es nyomtatványon tudja igényelni a NAV-tól.  A diákmunka szülői engedéllyel 16 éves kortól végezhető, de szünetben a nappali tagozaton tanuló 15 éves diákok is vállalhatnak munkát. A 18 évesnél fiatalabb nem túlórázhatnak és nem dolgozhatnak éjszaka.

Munkába állás előtt a NAV honlapján le lehet a jövendőbeli munkáltatót ellenőrizni, hogy szerepel-e a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató cégek között. Amennyiben a munkaadó szerepel az adatbázisban, úgy kockázatos a munkába állás az adott cégnél.

A diákmunkával szerzett jövedelem is adóköteles, aminek mértéke 15 %, néhány foglalkoztatási forma kivételével.  Vannak olyan esetek, amikor a diáknak nem kell járulékot fizetnie, mégis igénybe veheti az egészségügyi szolgáltatást. Ennek az az oka, hogy a tanuló, képzésben részt vevő személy tanulói, hallgatói, vagy felnőttképzési jogviszonyban van, ezért diákigazolványra jogosultság megszűnéséig jogosult az egészségügyi szolgáltatásra.

Az iskolaszövetkezeti tagságba való belépés díja 2-3 ezer Ft, amit a tagság megszűnésekor visszajár. Csak nappali tagozatos tanuló, hallgató dolgozhat iskolaszövetkezeti tagként. A megszerzett jövedelmet fel kell tüntetni az adóbevallásban, amit következő év május 20-ig kell benyújtani a NAV-hoz.

A munkaviszonyból származó jövedelem esetében a diáknak meg kell kapnia a minimálbért, ez 8 órás foglalkoztatás esetén jelenleg bruttó 167 400 Ft.  Ekkor nincs különbség diák és nem diák között. Bérjövedelemnek számít, ezért 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) kell utána fizetni, valamint 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot is levonnak.

A járulékot és az szja-t a munkáltató állapítja meg, vonja le a tanuló munkabéréből, és gondosodik bevallásáról, befizetéséről az állami adó- és vámhatóságnak, (a tanulónak ezzel kapcsolatban nincs kötelezettsége).

Ha a diákot megbízási szerződéssel foglalkoztatják, akkor a megbízási szerződés alapján kapott díjazás adóköteles jövedelem lesz. Ebben az esetben kétféle költségelszámolás létezik: a tételes és a 10%-os költséghányad alkalmazása. Míg előbbinél minden felmerült költséget számlával kell igazolni, addig utóbbinál automatikusan a jövedelem 10%-a alapján állapítja meg az adóelőleget.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetében a mezőgazdaság és a turisztikai idénymunkáknál összesen a közteherjegy, amit a munkáltató fizet, ennek mértéke 500 Ft/nap. Idénymunkánál az éves bejelentett napok száma nem haladhatja meg a 120 napot)

Alkalmi munkánál folyamatosan 5 napig foglalkoztatható a diák és maximum 15 nap lehet a hónapban, éves szinten pedig nem lehet több 90 napnál. A napi közteherjegy 1000 Ft.

A közteherjegyet a munkáltató fizeti meg, annak függvényében, hogy milyen területen dolgozik a diák, a tanulót más járulékfizetési kötelezettség nem terheli.

A munkáltatónak, kifizetőnek a kifizetéskor igazolást kell adnia a kifizetett összegről, a levont személyi jövedelemadó-előlegről, az egyéni járulékokról. A magánszemélynek ezekről adóévi összesített igazolást is kell kapnia az adóévet követő év január 31-éig.