2014. május 15.

Hallgatói munkaszerződések a 2014 január 1-től megváltozott adó- és járulékszabályok tükrében

A hallgatói munkaszerződés fogalmát a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. §-a határozza meg, és a foglalkoztatásra a Munka törvénykönyve szabályait kell alkalmazni.

A felsőoktatási törvény vonatkozó rendelkezése alapján a munkáltató nem minden esetben köteles a hallgató részére díjat fizetni, például a 6 hetet el nem érő szakmai gyakorlat keretében folytatott munkavégzésért sem. Ezt a gyakorlatban legtöbbször a 6 hetes intervallumokat el nem érő foglalkoztatás-sorozattal oldja meg a szakmai gyakorlóhely (munkáltató) - így nem köteles díjat fizetni.

Azokban az esetekben viszont, amikor a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végez munkát és díjazásban részesül, munkajogviszony jön létre. A szakmai gyakorlaton hallgatói munkaszerződés alapján történő hallgatói munkavégzés részletes feltételeit és a hallgatói munkaszerződés tartalmát a 230/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet határozza meg.
A díjazás értéke legalább hetente a minimálbér 15 százaléka, melyet – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizet (munkáltató).

Munkáltatói oldalról, adózási szempontból kedvezményesen juttathat bért a hallgatónak:
A SZOCHO törvény 455. §-a szerint nem eredményez szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony - így 27 %-nyi adóterhet kerül el.

Munkavállalói oldalról:    

Pro:
A munkaviszonyban álló hallgatók a társadalombiztosítási ellátásáról szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdése alapján biztosítottá válnak. A Tbj. 11. §-a 2014. január 1-jétől azonban ettől eltérően rendelkezik, s 11. § d) pontja szerint, a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.
Eszerint a törvény mentesíti a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól azokat a hallgatókat, akiket hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatnak.
A hallgatónak így 2014 január 1.-től 18,5 százaléknyi egyéni járulékot nem kell fizetnie (10 százalék nyugdíjjárulék, 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék).
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Törvény (SZJA törvény) 1. számú mellékletének 4.12 pontja alapján adómentes a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgató részére nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész. 

Kontra:
2014-től a szakmai gyakorlat időszakára kapott díjazás alapján nem szerez jogosultságot a hallgató pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra, álláskeresési ellátásra, nem számít nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemnek, és ez az időszak nem eredményez szolgálati időt sem. A hallgató azonban ilyenkor is jogosult – amennyiben felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója – természetbeni egészségügyi ellátásra a szakmai gyakorlat időszaka alatt is.


A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.
© 2002-2021 Brite Könyvelő, Tanácsadó Kft. | Kapcsolat | Adatvédelmi tájékoztató