A teljesítési időpont a számla egyik fontos kelléke, amelyet csak akkor kell feltüntetni, ha a kibocsátás napjától eltérő dátum. Teljesítési időpontként az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 55-59. § szerinti időpontot kell szerepeltetni. Az időszaki elszámolás és a gyűjtőszámla tekintetében ennek pontos meghatározása különös jelentőséggel bír.
Időszaki elszámolás
Az időszaki elszámolás és a gyűjtőszámla közötti alapvető dogmatikai különbség, hogy időszaki elszámolásnál hiába van adott esetben pl. többszöri szállítás, amelyek fizikailag elkülönülnek, áfa szempontjából az egész időszak egyetlen ügyletnek,egyetlen teljesítésnek minősül.
Számlázási következménye, hogy csak egyetlen teljesítési időpontot kell a számlán szerepeltetni, mely a fizetési határidő, illetve alapesetben azelszámolás időszaka nem lehet hosszabb 12 hónapnál (az adóalany bevallási időszakán tehát átnyúlhat, szemben a gyűjtőszámlával.) Ebből következőleg nem szükséges az ugyanolyan ügyleteket a számlán egyenként, külön feltüntetni, hanem egy sorban is szerepeltethetőek, adott esetben azonban nincsen akadálya ezek részletezésének sem.
Ha nem hosszabb az időszak, mint 12 hónap, akkor afizetési határidő tekinthető teljesítési időpontnak.
Ha viszont hosszabb, pl. 18 hónapos elszámolási időszakot szabnak a felek, ilyenkor nem a fizetési határidővel, hanem a 12. hónap utolsó napjával, mint teljesítési időponttal kell kiállítani a számlát a 12 hónapról. A maradék időszakról, a példa szerinti 6 hónapról, már a fizetési határidő szerinti teljesítési időponttal, mivel arra már nem igaz, hogy 12 hónapnál hosszabb az elszámolási időszak.
Külfölditől igénybevett főszabály szerinti teljesítési helyű szolgáltatásnál viszont a naptári évnél nem lehet hosszabb az időszak.
Gyűjtőszámla
Az Áfa tv. 164. § értelmében, ha az adóalany
- a teljesítés napján egyidejűleg vagy
- az adott naptári hónapban
ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy gyűjtőszámlát bocsát ki.
A gyűjtőszámla kiállításának feltétele a felek előzetes megállapodása.
Gyűjtőszámla csak olyan ügyletekről állítható ki, amelyek fizikailag elkülönülnek, illetve áfa szempontból is külön teljesítésnek minősülnek, tehát a gyűjtőszámla több teljesítési időponttal rendelkezik.
Pl. ha több fuvarozás vagy értékesítés áll fenn, arról elvileg ki lehet állítani gyűjtőszámlát is, illetve időszaki elszámolást is, a felek szerződésétől függ, hogy melyiket választják. Olyan ügyletekről viszont, amelyeknél nincsen külön fizikai teljesítés, pl. egy bérbeadás vagy egy átalánydíjas szolgáltatás esetén fogalmilag kizárt gyűjtőszámlát kiállítani, mivel ezek nem minősülnek egyedi ügyleteknek.
A gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai az adó mértéke, illetve a mentesség jogcíme szerinti csoportosításban összesítettenszerepeljenek. A gyűjtőszámlán teljesítési időpontként az egyedi ügyletek teljesítési időpontját kell szerepeltetni, mivel a gyűjtőszámlának nincsen saját teljesítési időpontja.
Ebből következően gyűjtőszámlánál minden teljesítési időpontot magán a számlán szükséges feltüntetni, illetve az adókötelezettség és a levonási jog is a fizikai időszakban keletkezik, nem pedig a fizetés esedékességekor.
