Készletek selejtezése

Az éves záráskor előtérbe kerül a fordulónapi készleteink állományának felülvizsgálata, a leltározás. Ilyenkor dönthetünk, mely készlet elem milyen fokban hasznosítható és ennek függvényében előfordul, hogy azok értékét csökkenteni kell, vagy teljesen kivezetni a könyvekből. 


A leltározás során a leltározásban részt vevők minősítik az elfekvő készleteket a leltárkészítési és leltározási szabályzatukban foglaltak alapján. Ilyenkor állapíthatjuk meg, mely készletelemek azok, amelyek csökkent értékűek (pl. megrongálódtak), illetve melyek azok, amelyek feleslegessé váltak (pl. technológiai avulás).

A csökkent értékű készleteket piaci értéküknek megfelelő értékre le kell csökkenteni értékvesztés elszámolásával. A feleslegessé vált készletek vonatkozásában pedig a leltározás során felvett jegyzőkönyvben kell rögzíteni, hogy azok milyen módon hasznosíthatók (például csökkentett áron értékesíthetők-e), ha nem hasznosíthatók, akkor mennyi a hulladékértékük. A feleslegessé vált készletelemeket a könyvekből ki kell vezetni, várható hulladékértéküket viszont készletre kell venni.

Az elfekvő készleteket egy bizottságnak (minimum két fő, a leltározási szabályzatnak megfelelően) kell minősíteni, a minősítését jegyzőkönyvbe kell foglalni, a hulladéknak minősített alkatrészeket pedig hulladékbegyűjtő helyre kell elszállítani.

A visszaélések elkerülése érdekében célszerű gondoskodni arról, hogy a már nem hasznosítható, hulladékértéken szereplő készletelemeket az alkatrészek anyagának megfelelő hulladékgyűjtő helyre elszállítsák. Ha van, akkor a hulladékgyűjtő helyen fizetett ellenérték lesz végső soron a hulladékérték, amelyet árbevételként kell elszámolni, a hulladék anyagok készletértékének elábéként történő elszámolása mellett. A környezetvédelmi előírások miatt fontos, hogy a hulladék leadása során annak átvevőjétől kapjunk teljes körűen kitöltött, aláírt, tételes átvételi elismervényt, mely a legtöbb esetben a selejtezési jegyzőkönyv mellékleteként szerepel.