Kockázatos adózói minősítés

A kockázatos minősítés feltételei. Az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely esetében a következő feltételek legalább valamelyike fennáll:

1. szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján,

2. szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján,

3. szerepel a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján,

4. egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben,

5. kényszertörlési eljárás alatt áll,

6. a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének hetven százalékát azzal, hogy az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel,

7. a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság - ideértve a jövedéki bírságot is - összege meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének hetven százalékát,

8. székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt véglegessé vált döntésben eljárási bírságot szabtak ki terhére a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben.

A NAV a minősítés eredményétől függően különböző jogkövetkezményeket alkalmaz a minősített adózókkal szemben. A megbízható adózók alapvetően jogkövető magatartást tanúsítanak, adókötelezettségeiket teljesítik. A törvény ezen adózók részére kedvezményeket biztosít. Ezzel szemben a kockázatos adózók működése kimutathatóan sérti az adójogszabályokat, ezért ezekre az adózókra szigorúbb szabályok vonatkoznak.

A kockázatos minősítés hátrányai (Art. 158-161. §) A kockázatos minősítés jogkövetkezményinek célja, hogy a NAV fokozott figyelemmel kísérhesse az e körbe tartozó ügyfeleket, illetve, hogy a hibák, mulasztások kiküszöbölésére felhívja az ügyfelek figyelmét.

A kockázatos minősítés hátrányai:

1. Hosszabb kiutalási határidő: Az általános forgalmi adó kiutalásának határideje kockázatos adózó esetén 75 nap és nem alkalmazhatók az áfa kiutalására az Art. 64. § (3) bekezdésében foglalt kedvezőbb határidők.

2. Hosszabb ellenőrzési határidő: Kockázatos adózók esetén az általános ellenőrzési határidők 60 nappal meghosszabbodnak abban az esetben, ha az adózó az ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak egy részében, vagy az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében kockázatos adózónak minősül.

3. Emelt összegű késedelmi pótlék: A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózó esetén az állami adó- és vámhatóság által az adóellenőrzés során feltárt adókülönbözet után felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után az általános szabályok alapján számított késedelmi pótlék százötven százalékának háromszázhatvanötöd része.

4. A késedelmi pótlék megállapításának rögzített kezdő időpontja: A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózónál a terhére adóhiányt megállapító határozatban a NAV nem állapíthat meg későbbi időpontot a pótlékfizetés kezdő napjaként, mint az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének a napja, azaz nincs lehetőség a késedelmi pótlék összegének méltányossági alapú mérséklésére.

5. Adóbírsággal és mulasztási bírsággal kapcsolatos jogkövetkezmények: (kiszabás, bírságmérték) Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, illetve az adóhiány megállapításának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, az adóbírság és mulasztási bírság kiszabása nem mellőzhető. A kiszabható adó- és mulasztási bírság legkisebb mértéke az egyébként kiszabható bírság felső határának az 30 %-a. A rögzített bírságösszeg vagy bírságmérték esetén a bírság mértéke az egyébként irányadó bírság 130 %-a. Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a mulasztás feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, a kiszabható mulasztási bírság felső határa az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 150 %-a. Azaz például azon kötelezettségszegések esetén, ahol a nem természetes személy adózó 500.000. Ft összegű mulasztási bírsággal lenne sújtható, a bírság felső határa a kockázatos adózó esetében 750.000 Ft, míg az EKAER bejelentési kötelezettséghez kapcsolódó jogszabályi rendelkezések megsértéséből fakadó mulasztási bírság felső határa a valótlan vagy hiányos adattartalmú bejelentéssel érintett, illetve a bejelenteni elmulasztott, vagy ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 %-a helyett, a 60 %-a lehet maximálisan.