A Szja tv. 71.§ (6) bekezdés h) pontja szerint iskolarendszerű a képzés, ha az abban részesülő a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll (szakképző iskola, gimnázium, egyetemi, főiskolai képzés). Az olyan képzés, ahol a fenti jogviszony nem jön létre iskolarendszeren kívülinek (pl. szakmai képzések, tanfolyamok, képesítést biztosító felnőttképzések) minősülnek. (Szja tv. 3.§ 88. ponja).
Iskolarendszerű képzés
A 2010. január 1-jét követően megkezdett iskolarendszerű képzésnek a munkáltató által a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben átvállalt költsége béren kívüli juttatásnak minősül. Az átvállalt képzési költség csak abban az esetben tekinthető béren kívüli juttatásnak, ha a képzés munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. A minimálbér két és félszeresét (2013-ban a 245 eFt-ot) meg nem haladó összegben átvállalt képzési költség után az alábbi adófizetési kötelezettség merül fel:
Az adó alapja a képzési költség 1,19-szerese.
A fizetendő adók:
- 16% Személyi jövedelem adó
- 14% EHO
Amennyiben az átvállalt képzési költség meghaladja a fenti értékhatárt, akkor a fizetendő EHO összege 27%.
Az iskolarendszerű képzések címén adott juttatás értékét is bele kell számítani a béren kívüli juttatások esetében meghatározott 500 eFt-os keretbe.
Az adózás szempontjából nem elvárás, hogy a munkáltató tanulmányi szerződést kössön a munkavállalóval. Tekintettel azonban arra, hogy a több évig tartó iskolarendszerű képzések támogatása jelentős összeg, a munkáltató általában tanulmányi szerződést köt annak érdekében, hogy nála hasznosuljon a munkavállaló megszerzett szakmai tudása, és ezáltal a befektetése megtérüljön.
Iskolarendszeren kívüli képzések
A 2010. január 1-jét követően megkezdett iskolarendszeren kívüli képzések adókötelezettségének megállapításánál az Szja tv. 4.§ (2a) bekezdésének a) pontjában található rendelkezés az irányadó. E rendelkezés szerint:
„Nem keletkezik azonban bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magányszemély részére biztosított olyan dolog vételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírási szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), akkor sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.
A törvényi kritériumnak gyakorlatilag azok a képzések felelnek meg, amelyek a munkakör, a tevékenység ellátásához szükségesek. A kifizető tevékenységében közreműködő magányszemély lehet munkavállaló, személyesen közreműködő tag, vagy akár a kifizető üzleti partnere is. Ebből következően nem keletkezik bevétel, így adókötelezettség sem, ha egy kereskedelmi vállalkozás az új termékek ismertetése, az eladási technikák bemutatása céljából képzést szervez például a termékek kiskereskedelmi térítésében tevékenykedő üzletkötők, ügynökök vagy a kiskereskedelmi egységek vezetői számára.
Az adómentesség szempontjából nincs jelentősége a képzés időtartamának sem. Az lehet egy- vagy több napos szakmai továbbképzés, vagy akár egy-két éves OKJ-s képzés is, ha az ott megszerezhető ismeretek a magánszemély munkájához, tevékenységéhez nélkülözhetetlenek, vagy biztosítják a feladatok magasabb szintű ellátását.
