A társasági adó szerinti adózás esetén az adózott jövedelem 252 eFt volt, jelen esetben 187,4 eFt. A példa szerinti esetben egyértelműen nem éri meg az EVA adózás választása. Általában annak éri meg EVA alatt adózni, akinek nagyon minimális a felmerült költsége. Még egy kis segítség az esetleges összehasonlításhoz, az EVA alapja az áfá-t is tartalmazó bevétel. Az áfa a bruttó összegből 21,26%, az EVA az iparűzési adóval együtt 38%, az EVA alany a nettó bevételből 16,74%-ot adózik. A társasági adó alanya az általános forgalmi adót külön kezeli, a nettó bevétel után fizeti a 10% társasági adót és az osztalékadókat (SZJA 16%, EHO 14%). Természetesen fontos tudni, hogy az EVA kiváltja az osztalék típusú adókat, a tagi kivét utáni adót, járulékot viszont nem. Számításaim szerint akkor érdemes elgondolkodni az EVA esetleges választásán, ha az elszámolt költségek a nettó bevétel 40%-át nem érik el. Az alábbi táblázatban a bal oszlopot az EVA szerinti adózás, a jobb oszlopot a társasági adó szerinti szabályok alapján állítottam össze, mindét esetben 1000 Ft a nettó bevétel (EVA adózásnál az áfa is beleszámít az adóalapba) és nem kalkuláltam költséggel.
További korlát, hogy nem választhatja bárki az EVA szerinti adózást, a főbb kritériumok:
- éves bevétel áfá-val maximum 30 millió forint
- folyamatos tevékenység végzés, bevétel elszámolás
- megelőző évben és az azt megelőző évben nem volt 30 mFt-ot meghaladó áfás bevétel
- valamennyi tag (tulajdonos) magánszemély
- nincs részesedése más vállalkozásban
- újonnan alapított társaság nem választhatja, legalább két év működés kell
