2015. november 16.

Optimális adózási formát választottam? IV. rész

Az alábbiakban a KATA adónemmel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat foglaltam össze. A KATA, teljes nevén a kisadózó vállalkozások tételes adója az egyéni vállalkozások és betéti társaságok számára választható egyszerű adózási forma. Ezen adózási formát választó vállalkozásoknak elegendő minden hónap 12-ig 50.000 Ft adót fizetni (főállás mellett havonta 25.000 Ft), kiváltva ezzel a személyi jövedelemadót, a szociális hozzájárulási adót, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, szakképzési hozzájárulást. Az iparűzési adót és az általános forgalmi adót nem váltja ki a fenti befizetés.

A fenti kedvezményes adó évi 6.000.000 Ft bevételi határig érvényes, felette is KATA adózás alatt maradhat a vállalkozó, de az ezt meghaladó rész után 40% adót kell fizetni.

Az egyszerűsítés jegyében csak a bevételekről kell nyilvántartást vezetni. Ha azonban áfa alany a vállalkozás, akkor az áfa elszámolása érdekében áfa analitikát is kell vezetnie és ha nem elégszik meg az egyszerüsített helyi iparűzési adó megállapítási szabályokkal akkor az iparűzési adó alapjának megállapításához szükséges nyilvántartást is vezetnie kell.

A helyi iparűzési adó alapja - a korábbiakban alkalmazott általános módszer helyett - egyszerűsített módon, székhelyenként és telephelyenként 2,5 millió Ft nagyságú állandó összegben is meghatározható. Ez a választás a KATA alanyiság teljes időszakára kötelezően alkalmazandó.

A számlákon a „kisadózó” megjegyzést feltétlenül fel kell tüntetni.

A KATA alá bármikor be lehet jelentkezni, a bejelentkezést követő hónap első napjától máris KATA-s vállalkozók lehetünk. Nem jelentkezhet be az a vállalkozás, amely adószámát a NAV a bejelentkezést megelőző két évben felfüggesztette.

Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.

A kijelentkezés a KATA alól bármikor megtehetjük, a következő hónaptól már az általános szabályok szerint adózhatunk.

Megszűnik a KATA alanyiság, ha negyedév végén több az összes adótartozásunk, mint 100.000.ft.;
vagy ha kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg; vagy ha az adóhatóság a kisadózó adószámának alkalmazhatóságát törli.

Ha a kisadózónak van heti 36 órát elérő munkaviszonya vagy nyugdíjas a hónap minden napján, akkor nem főállású kisadózónak minősül és a KATA kötelezettség összege 25.000.-ft. Ha nincs megfelelő munkaviszony és nem is nyugdíjas, akkor 50.000.-ft a fizetendő összeg. A főállású kisadózó társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak minősül, az esetleges ellátások havi 81.300.-ft alapján lesznek megállapítva.

A havi 50.000.-ft megfizetésével csak a kisadózó utáni adó és járulék kötelezettség lesz rendezve. Ha további személyeket is foglalkoztat a vállalkozás, akkor az ő adóikat és járulékaikat havonta be kell vallani és meg kell fizetni.

A kisadózó a megszerzett bevétel 60%-ról, mint nettó jövedelemről kaphat jövedelemigazolást az adóhatóságtól, tárgyévi bevallásának (nyilatkozatának) beérkezését követően.
A bevételről az adóévet követő február 25-ig kell nyilatkozni az adóhatóság részére. Ebben a nyilatkozatban részletezni kell azoknak a vállalkozásoknak az adatait is, amelyektől több mint 1 millió Ft bevétel származott. Nem árt tudni, hogy a számlát befogadó vállalkozásnak is adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság felé a KATÁ-s vállalkozásról, ha a beszerzés az 1 millió ft-ot meghaladta egy év alatt.
Az adóhatóság, a kisadózó és megrendelője közötti jogviszonyt utólag az alábbiak szerint munkaviszonynak minősítheti és az elmaradt adókat és járulékokat a kisadózótól valamint a megrendelőtől követelheti. 

Nem minősül munkaviszonynak a jogviszony, ha az alábbi feltételek közül legalább kettő fennáll:
  • a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
  • a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a megrendelőtől szerezte;
  • a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
  • a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
  • a tevékenység végzésének helye kisadózó birtokában áll;
  • a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;


A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.
© 2002-2019 Brite Könyvelő, Tanácsadó Kft. | Kapcsolat | Adatvédelmi tájékoztató