Pénzforgalmi elszámolás (áfa)
Az általános forgalmi adó alanyai az áfa megállapítására 2013. január 1-jétől ún. pénzforgalmi elszámolást alkalmazhatnak.
Mit jelent a pénzforgalmi elszámolás?
A pénzforgalmi elszámolás lényege röviden összefoglalva az, hogy az ilyen elszámolás választása esetén az adóalanynak a fizetendő adóját akkor kell megállapítania, ha a vevő az ellenértéket részére megtérítette, a beszerzései tekintetében levonási jogát akkor gyakorolhatja, ha a vételárat az eladó részére megfizeti.
A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany választása nemcsak azt a lehetőséget jelenti, hogy az általa teljesített ügylet után a fizetendő adóját nem kell megállapítania mindaddig, amíg a vevője a vételár bruttó (áfa-t is tartalmazó) összegét részére ki nem egyenlíti. Azzal a következménnyel is jár, hogy az adóalanynak a beszerzései után rá áthárított áfa tekintetében is pénzforgalmi elszámolást kell alkalmaznia, vagyis a levonási jogát mindaddig nem gyakorolhatja, amíg a beszerzési árat (annak a bruttó – áfa-t is tartalmazó –összegét) az eladó részére meg nem fizeti.
A fentieken túlmenően a pénzforgalmi elszámolás hatással van a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany vevőjének levonási jogára is, ugyanis a vevő levonási joga is csak akkor keletkezik, ha a vételárat a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany részére megtéríti.
Az Áfa tv. vonatkozó 196/B. § (2) bekezdés a) pontja szerint az adóalany a pénzforgalmi elszámolás időszakában belföldön teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után pénzforgalmi szemléletben, azaz az adót is tartalmazó ellenérték kézhezvételekor, jóváírásakor állapítja meg az általa fizetendő adót.
E főszabály alól azonban a jogszabály tartalmaz kivételt, ugyanis nem vonatkozik a
pénzforgalmi elszámolás
- az Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti értékesítésre. Ez olyan értékesítés, amely során a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján valósul meg, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi. E szabálynak megfelelö jellemzően zártvégű lízingügyletek, illetve részletvétellel történő termékértékesítések után az eladónak a fizetendő adóját nem lehet pénzforgalmi szemléletben megállapítania, azt az adóztatandó tényállás megvalósulásakor, azaz a termék birtokbaadásakor kell megtenni.
- az Áfa tv. 89. § szerinti adómentes közösségen belüli értékesítésre.
- azon termékértékesítésekre, szolgáltatásnyújtásokra, amelyekre az adóalany az Áfa tv. második részében meghatározott más különös rendelkezéseket alkalmazza (kompenzációs felár, árrésadózás)
A pénzforgalmi elszámolás az adóalany választásán alapul. Pénzforgalmi elszámolást olyan áfa adóalany választhat, aki/amely a következő feltételeknek együttesen megfelel, vagyis
- a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv.) rendelkezései szerint a tárgy naptári év első napján kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna, és
- gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, továbbá
- nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt és
- nem választott alanyi adómentességet.
[Áfa tv. 196/B. § (1) bek.]
A választás további feltétele, hogy az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege
- sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
- sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen
- nem haladja meg a 125.000.000 forintot.
[Áfa tv. 196/C. § (1) bek.]
Minthogy a pénzforgalmi elszámolás alkalmazása a fizetendő adó megállapításának és a vevő levonási joga keletkezésének időpontját befolyásoló körülmény, a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést fel kell tüntetni a számlán.
[Áfa tv. 169. § h) pont]
„Soron kívüli” fizetendő adó-megállapítás
Előfordulhat, hogy a pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak nem az ellenérték vevő által történő megfizetésének időpontjában, hanem előbb kell az általa teljesített ügylet után a fizetendő adót megállapítani. Ez akkor fordulhat elő, ha az ügylet teljesítését követően, az ellenérték megtérítése előtt a következő események bekövetkeznek:
- Ha az adóalany jogállásában olyan változás következik be, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető, akkor az azt megelőző napon a fizetendő adót meg kell állapítani. Például 2014-re pénzforgalmi elszámolást választó adóalany 2015. január 1-jétıl alanyi adómentességet választ. Ekkor a 2014. évi teljesítési idejű értékesítései után fizetendő általános forgalmi adót 2014. december 31-én akkor is meg kell állapítani, ha az ellenértéket a vevő nem egyenlítette ki.
- Ha az adóalany felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, akkor a tevékenységét záró adóbevallásban kell szerepeltetni a fizetendő adót.
- Ha az adóalany a tevékenységét szünetelteti, akkor az Art. szerint soron kívüli bevallást kell beadni, amelyben a fizetendő adót szerepeltetni kell az olyan ügyletek után is, amelynek az ellenértékét még nem kapta meg.
- Ha az adóalany felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás nélkül jogutód nélkül megszűnik, szintén az Art. szerinti soron kívüli bevallásában kell a fizetendő adóját megállapítani.
[Áfa tv. 196/B. § (5) bek.]
A választás bejelentése
Az adóalanynak a pénzforgalmi elszámolás választását, illetőleg annak megszűnését be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. A bejelentésre az adózás rendjéről szólótörvénynek a változás-bejelentésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A 2016. évre vonatkozó választást legkésőbb 2015. december 31-én be kell jelenteni.
