A Reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény rendelkezései 2014. augusztus 15-étől hatályosak. Az adóelőleg-kötelezettséget első ízben – az arra kötelezetteknek – 2014. augusztus 20-áig kellett teljesítenie.
Az adó alanya:
- a) az MTTV. szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató,
- b) az a) pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé,
- c) a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója,
- d) a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet,
- e) az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője
A reklámadó alanya nemcsak a reklám közzétételével üzletszerűen foglalkozó szervezet, személy lehet, hanem bárki, aki reklámot közzétesz, függetlenül attól, hogy arra a saját vagy a vele üzleti kapcsolatban álló vállalkozás népszerűsítése céljából kerül sor. A Ratv. e kétfajta közzététel között mindössze az adóalap számítása szempontjából tesz különbséget.
Adóalap a reklám közzététele esetén
A reklám közzétevőjét terhelő adó alapja az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel.
Adóalap a saját célú reklám közzététele esetén [Tájékoztató 2.2.2. pont]
Ha az adózó saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklámot tesz közzé, akkor az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.
A NAV tájékoztató szerint a közvetlenül felmerült költség tartalmi meghatározása során az Szt. szerinti közvetlen önköltség fogalma szolgálhat támpontul, ugyanakkor nem feltétlenül azonos azzal. A közvetlenül felmerült költségek körébe tartozik minden olyan költség, amely a közzététellel összefüggésben közvetlenül merül fel a saját reklámot közzétevőnél, például ilyen a reklámanyag költsége, a reklám készítésének, gyártásának, gyártatásának, közlésének költsége, de nem tartozik ide például a valamely mutató alapján felosztott közvetett költség (fűtés, világítás költsége). A közzététel érdekében felmerült költségek részét képezi a beszerzést terhelő előzetesen felszámított áfa is, ha az le nem vonható.
Az adó mértéke a fenti két esetben az alábbiak szerint alakul:
Az adó sávos:
Adóalap a reklám közzététele esetén
A reklám közzétevőjét terhelő adó alapja az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel.
Adóalap a saját célú reklám közzététele esetén [Tájékoztató 2.2.2. pont]
Ha az adózó saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklámot tesz közzé, akkor az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.
A NAV tájékoztató szerint a közvetlenül felmerült költség tartalmi meghatározása során az Szt. szerinti közvetlen önköltség fogalma szolgálhat támpontul, ugyanakkor nem feltétlenül azonos azzal. A közvetlenül felmerült költségek körébe tartozik minden olyan költség, amely a közzététellel összefüggésben közvetlenül merül fel a saját reklámot közzétevőnél, például ilyen a reklámanyag költsége, a reklám készítésének, gyártásának, gyártatásának, közlésének költsége, de nem tartozik ide például a valamely mutató alapján felosztott közvetett költség (fűtés, világítás költsége). A közzététel érdekében felmerült költségek részét képezi a beszerzést terhelő előzetesen felszámított áfa is, ha az le nem vonható.
Az adó mértéke a fenti két esetben az alábbiak szerint alakul:
Az adó sávos:
- az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 %,
- az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%
- az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%
- az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%
- az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%
- az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40%.
Tekintettel arra, hogy mind az értékesítés nettó árbevétele, mind pedig a saját célú reklám közzétételével kapcsolatosan közvetlenül felmerült költség adóalapot képez, ezért adófizetési kötelezettség abban az esetben nem merül fel, ha ezek együttes összege a 0,5 milliárd forintot nem haladja meg.
Kapcsolt vállalkozások adóalapja
A Ratv. előírása szerint a Tao-ben (1996. évi LXXXI. törvény) foglaltak alapján egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő adóalanyoknak az adóalapot első lépésben együttesen kell meghatározni. Erre az adóalapra kell az adót kiszámítani, majd azt az egyes adóalanyok adóalapja arányában kell megosztani.
Az összeszámítási szabály csak és kizárólag a reklámadó alanyának minősülő belföldi és/vagy külföldi kapcsolt vállalkozások vonatkozásában értelmezhető. Az olyan kapcsolt vállalkozás adatait, amely nem alanya a reklámadónak, nem kell össze számítani.
A reklám közzétételének megrendelőjére vonatkozó szabályok
Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha
- a) a megrendelő magánszemély
- b) a megrendelő nem magánszemély, de a reklám közzétevője nyilatkozott számára arról, hogy
- adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy
- az adóévben a reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli.
A reklám-közzétevőnek a nyilatkozatot a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) kell megtennie. A közzétevő nyilatkozat adása jogszabályi kötelezettség, ezért a megrendelővel már közölt nyilatkozat visszavonására érvényesen nem kerülhet sor. A megrendelőt önmagában a nyilatkozat megléte mentesíti az adókötelezettség alól.
Nyilatkozat hiányában az adókötelezettség nem csupán a megrendelőt terheli, hanem a közzétevő adókötelezettsége is változatlanul fennáll.
A reklám megrendelője esetén az adó alapja azon reklám közzététel, - amely kapcsán nem rendelkezik nyilatkozattal – havi összesített ellenértékének 2 500 ezer forintot meghaladó része. Ellenérték alatt az áfa nélküli nettó összeg értendő. Az adó mértéke az adóalap 20 %-a.
A megrendelőt - nyilatkozat hiányában - terhelő társasági adóalap korrekció
A megrendelőnek – nyilatkozat hiányában – növelnie kell az adózás előtti eredményét (vállalkozási tevékenység érdekében el nem ismert költség címen) a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költséggel (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenértékkel), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értékével.)
A törvény itt nem említ mentességet a 2 500 eFt alatt, tehát amennyiben egy társaság megrendeli a reklám közzétételét és azért kifizet 500 eFt-ot, de nem kap nyilatkozatot, akkor a jelen szabályok értelmében reklámadót nem kell fizetnie, de a társasági adó alap számítása során az 500 eFt-ot nem veheti figyelembe költségként.
A reklám megrendelőjének első ízben 2014. szeptember 22-éig kell megállapítani, bevallania és megfizetnie az adót. Nem kell adóbevallást benyújtani és adót fizetni, ha az elszámolás hónapjában az összesített ellenérték nem haladja meg a 2 millió 500 ezer forintot.
