Számlakibocsátás határideje

Az Áfa tv. 169. §. tartalmazza a számla előírt adattartalmát. Az Áfa tv. 169. § a) pontja alapján a számlának és a gyűjtőszámlának tartalmaznia kell a kibocsátás keltét.

Az Áfa tv. 176. § (2) bekezdése alapján az egyszerűsített adattartalmú számla, az Áfa tv. 170. § (1) bekezdés a) pontja alapján a számlával egy tekintet alá eső okirat esetében is kötelező a kibocsátás keltének feltüntetése.

Az Áfa tv. 163. § alapján a számla kibocsátásáról legkésőbb a teljesítésig, előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított (észszerű időn) 15 napon belül köteles gondoskodni.

Az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 172. § (1) bekezdés e) pontja alapján magánszemély legfeljebb 200.000 forintig, más személy 500.000 Ft mulasztási bírsággal sújtható, ha a jogszabályokban előírt bizonylatok – így a számlát is – kiállítását elmulasztja, illetve az előírásoktól eltérően állítja ki. Ennek következtében az adóhatóság mulasztási bírsággal szankcionálhatja az előírt határidőn túli számlakibocsátást.

A számlakibocsátás határidejének be nem tartása esetére nincs olyan bizonyíték, amely a mulasztási bírság kirovását megakadályozhatná. Azonban ha például az adózó az adóhatósági vizsgálat során igazolja, minden tőle elvárhatót megtett, hogy a számla kibocsátási kötelezettségének a törvényben meghatározott időpontig eleget tegyen, a mulasztási bírság összegét az adóhatóság a kiszabható maximális összegnél kisebb összegben állapítja meg. 

A „kibocsátás” szó Áfa tv. szerinti fogalmát alapul véve az adóhatóság kizárólag a számla elkészítését követelheti meg az előírt határidőn belül, de mulasztási bírsággal nem sújthatja az adóalanyt, ha a számla kipostázása, eljuttatása nem valósul meg az előírt határidőn belül.

Az Áfa tv. szövegezéséből adódóan az is teljesen egyértelmű, hogy a számla átvételét sem kell „produkálni” a határidőn belül.