Teljesítési időpont változása az időszakos elszámolási ügyletek esetén 2016. január 1-től

Főszabály szerint a fizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozóan az Áfa tv. 58.§ (1) bekezdése az alábbiakat határozza meg:
 
Amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodtak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.

 
Eltérő szabály I.(Áfa tv. 58.§ (1a) bek. a.)pont)

• Számla vagy nyugta kibocsátás időpontja a teljesítés időpontja, ha
• az ellenérték megtérítésének esedékessége és
• a számla (nyugta) kibocsátásának időpontja (számla kelte)

megelőzi az időszak utolsó napját.
 
 
Eltérő szabály II. (Áfa tv. 58.§ (1a) bek. b.) pont)

• Esedékesség időpontja, de legkésőbb az időszak
• utolsó napját követő 60. nap a teljesítés időpontja, ha
• az ellenérték megtérítésének esedékessége az

érintett időszak utolsó napját követő időszakra esik.
 
  
Az új 58.§-t olyan esetben kell alkalmazni, amelynél

• az időszak kezdő napja és
• a fizetés esedékessége is és
• a számlakibocsátás időpontja is

2015. december 31-ét követő időpont.

Példák az időszakos elszámolású ügyletekre:

1.   Amennyiben a 2016. január havi

 
A fenti példában az időszak kezdő napja ugyan már 2016. január, de az első két esetben a számlakibocsátás, vagy a fizetési esedékesség még 2015 évben történik, ezért a régi szabály alkalmazandó. Az utolsó esetben már mindhárom dátum 2016 évi, az új szabályt alkalmazzuk, azaz a számla kelte a teljesítés dátuma, hiszen az esedékesség időpontja és a számla kibocsátás dátuma is megelőzi az időszak utolsó napját.

2.   Amennyiben a 2016. január havi

 
Amennyiben az esedékesség az elszámolási időszak napját követi, akkor a szabály hasonló az eddigi gyakorlathoz, azaz a teljesítés dátuma a fizetési határidő lesz.  Eltérés akkor van, ha az esedékesség (fizetési határidő) meghaladja az elszámolási időszak utolsó napját követő 60 napot, mert ebben az esetben a 60. napon beáll az áfa fizetési kötelezettség függetlenül attól, hogy a számla kibocsátója az ellenértéket megkapja vagy sem.
 
A fentiekből is jól látszik, hogy nagyon fontos szerepe van a felek közötti szerződésben foglaltaknak. Amennyiben a szerződésben nem szerepelnek konkrét dátumok, dátumra való hivatkozások, akkor érdemes azt módosítani, hogy a későbbiekben elkerülhető legyen az adóhatósággal való nézeteltérés. Továbbá, ha az esedékesség meghaladja az elszámolási időszak utolsó napját követő 60 napot, akkor átmeneti áfa finanszírozási nehézségre lehet számítani, az adminisztrációs nehézségekről nem is beszélve. Hiszen a jelen számlázási gyakorlattól eltérően további két dátumot is fel kell tudni rögzíteni a rendszerekbe, az elszámolási időszak utolsó napját és az azt követő 60. napot. Természetesen lehet egyszerűsíteni, ha a partnerrel sikerül megállapodni 60 napnál rövidebb fizetési határidőben.