Az Áfa tv. e rendelkezése értelmében az adómentesség alkalmazásának feltétele többek között, hogy az értékesített termék Magyarország területét elhagyja, de azt a Közösség területére szállítsák, és mindezt a termék értékesítője hitelt érdemlő módon igazolja. Az adóalany igazolási kötelezettségét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 99. §-ának (2) bekezdése írja elő. E szabály szerint, ha az adózót adómentesség, adókedvezmény illeti meg, ezt okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani.
Főszabályként az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és megállapításait bizonyítékokkal alátámasztani, azonban bizonyos, a törvény által meghatározott esetekben a bizonyítási teher megfordulhat. Ennek egyik példája, amikor az adózót megillető adókedvezmény, vagy adómentesség jogszerű igénybevételének bizonyításához a törvény az adózó bizonyítási kötelezettségét írja elő.
A 2007. december 31-ig hatályos, az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. (a továbbiakban: régi Áfa tv.) törvény úgy rendelkezett, hogy a termék más tagállamba történő elfuvarozásának, más módon történő eljuttatásának tényét fuvarokmánnyal vagy más hitelt érdemlő módon kell igazolni.
Az Áfa tv. közelebbről nem határozza meg a hitelt érdemlő igazolás módjait (a régi Áfa tv-től eltérően a fuvarokmányt nem is nevesíti), a gazdasági élet diverzifikálása miatt a hiteles dokumentumokat taxatíve felsorolni a törvényben nem is lehetséges. A hitelt érdemlő igazolás módja - a helyzettől függően - változhat.
2.Mi fogadható el kiviteli igazolásként?
Egy ügylethez kapcsolódó igazolás származhat a felektől és/vagy a felektől különböző harmadik személyektől. Az mindenképpen leszögezhető, hogy egy igazolás bizonyító ereje annál nagyobb, minél inkább a felektől független, harmadik személytől származik. Ez persze nem jelenti azt, hogy automatikusan kizárható az olyan igazolási mód, amely a felektől származik, hiszen amennyiben az eset összes körülményeinek vizsgálata során látható, hogy a termék igazoltan átkerült más tagállamba, akkor az adóhatóság az értékesítést - amennyiben annak Áfa tv. szerinti összes feltétele fennáll - elfogadja adómentesként. Általánosságban azonban elmondható, hogy az esetek legnagyobb hányadában a hitelt érdemlő igazoláshoz szükség van valamely harmadik személy(ek)től származó - a kiszállítás megtörténtét igazoló - hiteles dokumentumra is.
Alapvetően a kivitel hitelt érdemlő igazolásaként elsősorban a CMR fuvarokmány szolgálhat, ha a mögöttes jogszabály a fuvarokmány kiállítását kötelezővé vagy lehetővé teszi.
Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy a fuvarokmány megléte pusztán azt a körülményt támasztja alá, hogy a fuvarozó az árut a feladótól átvette.
Maga a fuvarlevél önmagában kizárólag azt igazolja, hogy a feladó és a fuvarozó a fuvarozási szerződést megkötötték és a fuvarozó az árut átvette, ugyanakkor nem bizonyítja hitelt érdemlően, hogy az áru a rendeltetési helyre meg is érkezett.
A vevő átvételt igazoló nyilatkozata szerepelhet a CMR-re felvezetve, de nincsen akadálya annak, hogy a vevő külön dokumentumban nyilatkozzon arról, hogy a termék a rendeltetési helyre megérkezett.
Azokban az esetekben, amikor a fuvarokmány kiállítására nincs lehetőség - így például, ha az eladó vagy a vevő a terméket saját fuvareszközével viszi ki más tagállamba, azaz nem bíz meg fuvarozót - szóba jöhet más hitelt érdemlő igazolás. nehézségek árán lehetséges vagy indokolatlanul nagy költséggel jár, akkor ez esetben is lehetőség van más hitelt érdemlő igazolásra.
A fuvarokmányon kívüli más igazolás elsősorban abban az esetben igazolja hitelt érdemlően a kivitel tényét, ha az a felektől eltérő személytől származik.
A nemzetközi gyakorlatot is figyelembe véve a kiviteli igazolásokat két csoportba lehet sorolni:
1.hivatalos okmányok vagy közokiratok (a kivitelt vagy a más tagállamba történő megérkezést hatóság vagy közjegyző igazolja)
2.Kereskedelmi okmányok