A kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXX. törvény (Eb.tv.) 48. § (8) bekezdése értelmében a táppénz összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának:
- 60 %-a (legalább kétévi biztosítási idő esetében)
- 50%-a az alábbi esetekben:
- rövidebb folyamatos biztosítási idő esetében,
- a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint
- 44. § d) pontjában meghatározott esetben (keresőképtelennek tekinthető a szülő tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben)
A mérték szabálynál figyelembe kell venni a 48. § (8) bekezdésének azon előírását is, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét. Akinek a havi keresete meghaladja a minimálbér négyszeresét, az mindenképpen alacsonyabb táppénzre számíthat a fizetése felénél.
A táppénz tényleges összegét viszont nem csak annak mértéke, hanem az alapja is befolyásolja. Az Eb.tv. 39/A. § (1) bekezdés értelmében az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (így tehát a táppénz is) összegének megállapítása során csak az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni.
Az „új belépő”, aki még nem rendelkezik foglalkoztatójánál 180 napi jövedelemmel, táppénzét – rosszabb esetben – a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem. (48. § (6b) bekezdése).
Amennyiben van 180 napos folyamatos jogviszonya – és e tekintetben a 180 napi folyamatos biztosításban töltött időként viszont csak a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási időket lehet figyelembe venni és a biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs (48/A. (2) bekezdése) – akkor táppénzének alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme.(48. § (6a) bekezdése).
A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs, de a megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje. (48. § (1) bekezdése.